Polgár Jutka meséje

Gomolyfelhővár

Hatodik fejezet
A kastélyban

Boróka ekkor elindult a kastély felé, hogy megkeresse a titokzatos Pozdorja urat. A táj még havas volt, de a járda, ami a kastélyhoz vezetett tisztára volt söpörve. Egész úton markában szorongatta a királytól kapott rézgarast. Amikor a kastélyhoz ért nem zörgetett be azonnal. Várakozott. Kíváncsian nézegetett a kapun túlra. Ám nem ácsoroghatott sokáig e kapu előtt, mert az egyszer csak váratlanul kinyílt, s Boróka máris a kapun belül találta magát. A lány nagyon meglepődött, s hirtelen nem is tudta mihez kezdjen, kinek mondja el, hogy ehhez az egészhez neki semmi köze sincs, csupán egy pénzdarab tréfálkozott vele. Bizonyára a pénzverdében egy kapunyitogató varázsszót rejtettek ebbe a rézgarasba, gondolta Boróka.

Alaposan körülnézett, hogy merre találhatja Pozdorja urat. A szeme egy hólapátra támaszkodó öregemberen akadt meg, aki éppen pihenőt tartott. Az öregember kék színű bohókás sapkát viselt. Arcán a mély barázdák, hófehér haja, hosszú szakálla hajlott koráról árulkodtak. Komornak látszott, de amikor Borókát megpillantotta mosoly húzódott az arcára.

– Ha nem tévedek, most jársz itt először, és keresel valakit, ugye? – kérdezte az öregember barátságosan.
– Valóban. Ismeretlen nekem ez a hely, és így azt sem tudom, hogy hol keressem Pozdorja urat.
– Éppen ott jön, ni – mutatott az öregember a raktárak felé.
– De hát az az ember nem is csoszog!
– Miért csoszogna?

Boróka az öregember eme kérdésére nem tudott válaszolni, mert a következő percben szemtől szemben állt vele Kenderszakóca király kulcsárja. Boróka nem akart hinni a szemének. Pozdorja úr délceg fiatalember volt, nem pedig egy csoszogós öregember, ahogyan ő elképzelte. Annyira meglepődött, hogy egyetlen hangot sem tudott kiejteni. Minden hang visszakozott, s inkább benn rekedtek, s vállalták a túlzsúfoltságot a torokbéli tájon. A kulcsár türelmesen várta, hogy Borókának rendeződjenek a gondolatai, hogy el tudja mondani, hogy mit keres errefelé.

– Szóval az úgy történt, hogy…

Amikor Boróka pontot tett az utolsó mondata után Pozdorja úr a karját nyújtotta a lánynak.

–   Jöjjön Boróka kisasszony! Elkísérem a szalonba.

A lány mosolyogva biccentett a hólapátra támaszkodó öregembernek, majd igyekezett lépést tartani a kulcsárral.
A szalon a kastély jobb szárnyában volt, ahová egy világos, tágas folyosó vezetett.
A kulcsár egy kétszárnyas ajtó előtt állt meg, de csak addig, amíg igazított egyet az öltözékén, majd bekopogott. Egy szőke, nyúlánk ifjú hölgy nyitott ajtót. Kérdő tekintettel nézett a kulcsárra. Pozdorja úr először összeverte a bokáját, majd mélyen meghajolt az ifjú hölgy előtt, ezt követőn szavakkal folytatta a ceremóniát:

– Íme Vanda kisasszony a király húga, ő pedig Boróka kisasszony – mutatta be egymásnak a két hölgyet Kenderszakóca király kulcsárja. – Úgy tudom, hogy, a király véletlenül találkozott Boróka kisasszonnyal, aki sajnos eltévedt a Gomolyfelhővárba vezető úton, ezért egy rézgarassal ellátva a továbbiakban rám bízta a kisasszonyt. A király nem számolt azzal, hogy egy kulcsárnak tengernyi a dolga, különösen, ha őfelségének éppen lovagolni támad kedve. Azt gondoltam, hogy Vanda kisasszony átvállalhatná eme megtisztelő feladatot. Ugyebár Vanda kisasszonynak jobban áll a dajkaság, mint nekem.

– Nono, Pozdorja úr, engem nem kell dajkálni! – tiltakozott Boróka.
– Emiatt ne legyen a kisasszonynak rossz álma! Ez csak olyan szóbeszéd. – mondta nevetve a kulcsár.
– Nem szeretem a szóbeszédet, mert nem tudni, hogy mi igaz belőle. De menjen csak nyugodtan a dolgára uram. Én nem akarok senkinek a terhére lenni. Odamegyek a hólapátra támaszkodó  öregemberhez. Segítek neki havat lapátolni. Azután majdcsak lesz valahogy.
– Azt hiszem, hogy ezt Vanda kisasszonnyal kell megbeszélnie – figyelmeztette Borókát a kulcsár –  mivel a kisasszony felügyeletét a király rám hárította. De Boróka kisasszony beláthatja, hogy egy percnyi szabadidőm sincs, különösen most, hogy Kenderszakóca király helyett is nekem kell a kastély dolgait kézben tartanom.

Ezután Pozdorja úr még számos elfoglaltságára hivatkozva, Borókát kutyástól együtt Vandára a király húgára bízta.
– Itt mindenki siet? Az előbb Kenderszakóca király vágtatott el Fürgelábú paripáján úgy, hogy nem válaszolt egy nagyon fontos kérdésemre, most pedig Pozdorja úr tűnik el, mint a kámfor…de legalább csoszogna! – mondta Boróka kissé  bosszúsan – én azt hittem, hogy Pozdorja úr öregember, olyan öreg, akinek a lépései már nem katonásak – magyarázta Vandának –, és lám milyen fürgén eltűnt.

– Én viszont itt vagyok, nem megyek sehová – mondta mosolyogva a király húga. – Ne törődj a zsémbeskedő kulcsárral. Bizonyára valamilyen bosszúság érte, mert különben nagyon kedves, szeretetreméltó ember. Most valami bántja.
– Akkor maradhatok?
– Örülök, hogy itt vagy, és, hogy maradsz!

Vanda örült a váratlanul idecsöppent lánynak, és azonnal a vendégszobába vezette. Cserfes mivoltát nem tagadva meg egyfolytában beszélt hozzá. A király húgát érdekelte, hogy miként talált ide, és ki várja őt a Gomolyfelhővárban? De főképp az, hogy meddig marad, mert szeretné neki alaposa bemutatni a királyi kastélyt és a környékét, és azt is szeretné, ha ott lenne vele a bálban.

– Szeretsz táncolni?
– Hogy szeretek-e táncolni? Hát azt nem tudom. Ha azt kérdezted volna, hogy szeretem-e a mákos tésztát, arra minden gondolkodás nélkül tudtam volna válaszolni. De, hogy táncolni szeretek-e?… Mákos tésztát már ettem, de táncolni még sohasem táncoltam…szerintem nem is tudok.
– Semmi baj, az alaplépésekre majd megtanít a tánctanár. Így te is ott lehetsz a bálban, amit a születésnapomra rendez a király. A bál itt lesz a kastély legtágasabb termében. Az a táncterem. A táncteremben minden ragyog, nagyszerű érzés ott táncolni! Láthatod magad a falakon elhelyezett tükrökben, amint a márvány padozaton keringőzöl a táncosoddal. Eljön a bálba a szomszéd kastély úrnője, Angéla hercegkisasszony is.

-Én úgy vettem észre, hogy a hercegkisasszony kedveli Kenderszakóca királyt, a szokatlan neve ellenére is –  kuncogott Boróka.
– Pozdorja urat pedig a Jégtörő Boszorka – Vanda hirtelen a szája elé kapta a kezét, ám ez a mozdulat már elkésett – nem, nem, nem mondtam semmit! – tiltakozott hevesen – csak hangosan gondolkodtam. Ám igazat gondoltam, de ez titok. Ugyanis Pozdorja úr valójában nem igazi kulcsár. Kilétét eltitkolta, amikor kulcsárnak jelentkezett a királynál. Ő a kerekdombi Nemrest király legkisebb fia, és azért jött ide rangrejtve, hogy közelében legyen a Jégtörő Boszorkának. Ezt Mozsárkáné asszony, a szakácsnőnk mesélte el nekem.

– Hihetetlen! – álmélkodott Boróka – Pozdorja úr körül nagyon sok a rejtély. Lehetséges, hogy ő is boszorka?
– Ha itt maradsz egy pár napig, mindenre fény derülhet. Boróka, te lehetnél a bál díszvendége!
– Kedves Vanda, ez lehetetlen! Szerintem, hogy valaki díszvendég legyen, azt ki kell érdemelni, – majd rövid hallgatás után hozzátette – én még csak nyolc éves vagyok, és nem is itt lakom.
– Ó, hát ez nem akadály! Ilyenkor mindig változatos vendégsereg érkezik a kastélyba, akik közül egyesek itt laknak, mások máshol.
– Engem viszont Nagyanyó vár a Gomolyfelhővárban, de ígérem, hogy a következő születésnapodon itt leszek.

Boróka, habár nagyon elcsigázottnak érezte magát, és szeretett volna pihenni, illedelmesen válaszolt. Ám két válasz között a gondolata egy kényelmes fotel körül járt, mint amilyenben megpihent a kandalló előtt az erdészházban. És ekkor meglátta a vendégszoba egyik sarkába állított kényelmesnek tűnő jókora fotelt. Elmosolyodott.
– Milyen kellemes dolog jutott eszedbe? – kíváncsiskodott Vanda.
– Ebben a pillanatban csak egy fotelra vágytam, s íme itt van a sarokban! Ó, ha minden vágyam vagy legalább a fele, ilyen gyorsan teljesülne!

–   Akkor foglalj helyet, és pihenj egy kicsit!

Boróka Gombolyaggal együtt kényelmesen elhelyezkedett a fotelban, behunyta a szemét és azonnal mély álomba merült.
Bár Vanda szerette volna a kastély minden talpalatnyi helyét azonnal megmutatni Borókának. A tánctermet is persze, és a kastély parkját is, ahol kellemes pihenőhely vár mindenkit. De amint az alvó  Borókára nézett ezt a szándékát sutba vágta, majd hamarjában kerített egy meleg takarót, amivel betakarta Borókát a kutyájával együtt, nehogy megfázzanak.
Holnap is nap lesz gondolta Vanda, nem maradunk le semmiről.

Talán már éjfél is elmúlt, amikor Boróka felébredt. A szobában sötét volt, csak az ajtó és a padló közötti keskeny résen jutott be némi fény a folyosóról.
Megnézem, hogy mi világítja be a folyosót, gondolta. Éppen le akarta nyomni a kilincset, amikor lépések zaja ütötte meg a fülét. Valaki járkált a szobája előtt. Később hangokat hallott. Boróka a füléhez illesztette a behajlított tenyerét. Így látta nagyapjától, amikor annak romlott a hallása, de a társalgásból nem akart kimaradni. Bár az ő hallásával még nincs semmi probléma, ám a vendégszoba ajtaja előtt a beszélgetés suttogva folyt. Boróka várakozott. Gondolatai Nagyanyónál jártak a Gomolyfelhővárban. Szeretett volna elmenni Kenderszakóca király kastélyából, de tudta, hogy lehetetlen, hiszen ismeretlen a hely és így ismét eltévedne. Ekkor ismét léptek zaja szűrődött be a folyosóról az ajtó alatti résen. Távolodó lépések voltak. Boróka lassan kinyitotta az ajtót. A távolodókban a Jégtörő Boszorkát és Pozdorja urat ismerte fel.

a könyv idén jelent meg az Alterra Kiadó gondozásában.

Reklámok

5 thoughts on “Polgár Jutka meséje

  1. Jutka! Tudod, hogy én már a megjelenése előtt is érdeklődéssel olvastam Boróka különös kalandjait. Élveztem a különleges szereplőket, tetteiket. A kedvenceim viszont a neveik. Találóak, fantáziadúsak. A mese világában mozognak, mégis itt vannak a közvetlen környezetünkben. Kívánom, hogy olyan lelkesedéssel olvassa az ifjú nemzedék is, mint én.
    Kálmán Erzsébet.

  2. Én már az egész könyvet elolvastam. Nekem tetszik! Ezúton gratulálok a szerzőnek!

  3. Örülünk mi is, hogy tetszett, továbbítjuk a kommentet.
    És természetesen köszönjük a megtisztelő figyelmét, hogy olvas minket és az itt szereplőket!

  4. Nekem tetszett, irjál még sok-sok mesét a gyermekek nagy örömére.

Hogy tetszett?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s